Hunyadi Mátyás egyik kedvenc városa volt Szeged. Innen indult csapataival 1456-ban a Kapisztrán Szent János Nándorfehérvár felé, hogy Mátyás édesapját, Hunyadi Jánost megsegítse a török elleni harcban. Felbukkanása döntő érv volt a törökök számára, amely az elvonulás mellett szólt, és Szeged volt az a város, ahol két évvel később Mátyást királynak jelölték a rendek. Szeged egyik legidősebb, legrejtélyesebb épülete található a téren, az alsóvárosi Havas boldogasszony Templom, amely ma az Alsóvárosi Ferences Plébánia nevet viseli. A ferences szerzetesek még a XV. században érkeztek Julian Cesarini kíséretével. A legenda szerint a várból a Szent Péter-templomba költöztek, amely olyan romos volt, hogy a tetején besütött a holdvilág. Igaz, hogy ez a templom valóban létezett-e, nem tudni – mondja az idegenvezető, de ha állt ilyen templom, akkor feltehetőleg a Szentháromság utca és a Szent Ferenc utca környékén, a mostani Karolina-iskola helyén lehetett. Nemcsak templom, hanem kórház is volt, és a johannita nővérek működtették korábban. A ferencesek a romos templom helyett egy új templomot kezdtek el építeni, a Havas boldogasszony Templomot és a kolostort. Innen terjedt el egyébként a fűszerpaprika, korabeli nevén a törökbors is Magyarország szerte.