A majolika díszes, zöld-kék-narancs színekben pompázó Deutsch-palota Erdélyi Mihály építész tervei szerint 1900 és 1902 között épült. A sajátságosan magyar szecessziós stílus látványos példája, az épület külső megjelenését és lépcsőházait Erdélyi felkérésére Lechner Ödön tervezte. Harmonikus, az építés idején merésznek számító színkombinációkat alkalmazó homlokzatát a népművészetből származó formavilágú Zsolnay-kerámiadíszek teszik egyedülállóvá. A lendületes pártázatú oldalszárnyak között enyhén hullámzó, világoskék pirogránit oromzat koronázza az utcafrontot, amelynek finom díszei a fehér porcelánborítású zárt illetve a szépen formált, indadíszes kovácsoltvas erkélyek. Egyedi kidolgozása miatt figyelmet érdemel a szintén kovácsoltvas rácsozattal védett, magas bejárati ajtó is.