Főoldal

Anna Forrás 1925-ben kezdtek hévízforrás után kutatni Pávai-Vajna Ferenc geológus szakvéleménye alapján. Két évvel később találtak rá a gyógyvízre. A forrás a nevét 1938-ban a gyógyvizet palackozó vállalkozó, Patzauer Dezső 1926-ban született lányáról kapta. Patzauer szorgalmazta, hogy a forrás vizét gyógyvíznek minősítsék, ami 1929-ben meg is történt. A ma látható Anna-kút a forrás feltárásának közelében

Szegedi Nemzeti Színház A romjaiból életre keltett város egyik legszebb eklektikus-neobarokk épülete az 1883-ban megnyitott teátrum. Nagyvonalú eleganciáját Ferdinand Fellner és Hermann Helmer bécsi színházépítőknek köszönhetjük. Félköríves homlokzatát a színjátszás allegórikus alakjai díszítik, két oldalán a falfülkékben Katona József és Erkel Ferenc szobrai láthatók. A két műkő szobor különlegessége, hogy Tápai Antal szobrászművész a helyszínen

Városháza A mai Városháza a harmadik épület egyazon helyen, azonos funkcióval. Az első, szerény kivitelű épületet 1728-ban építették, ennek helyén a 18-19. század fordulóján Vedres István tervei szerint, már a mai alapterületen épült meg a második. A várost csaknem teljesen elpusztító árvíz (1879) után feltöltötték a teret, így az épület túlságosan alacsonnyá, esetlenné vált. Lechner

Fogadalmi templom A várost elpusztító Nagyárvíz (1879) után a szegediek fogadalmat tettek egy nagyszabású katolikus templom megépítésére. Hosszas tervezés és számos vita után csak 1913-ban kezdődött meg a kivitelezés. Schulek Frigyes eredeti terveit – azok költségessége miatt – Foerk Ernő módosította.  Az I. világháború miatt megrekedt templomépítés csak 1923-ban folytatódott, a Dómot 1930. október 24-én

Deutsch-palota A majolika díszes, zöld-kék-narancs színekben pompázó Deutsch-palota Erdélyi Mihály építész tervei szerint 1900 és 1902 között épült. A sajátságosan magyar szecessziós stílus látványos példája, az épület külső megjelenését és lépcsőházait Erdélyi felkérésére Lechner Ödön tervezte. Harmonikus, az építés idején merésznek számító színkombinációkat alkalmazó homlokzatát a népművészetből származó formavilágú Zsolnay-kerámiadíszek teszik egyedülállóvá. A lendületes pártázatú

Dömötör-torony A Dóm előterében áll Szeged legrégebbi építészeti emléke, a Demeter-torony. A 4. században élt Szaloniki Szent Demeter vértanú tiszteletére emelt templom maradványát a szegediek Dömötör-toronyként emlegetik. A mostani térszint alatt lévő alapfalai a 11., alsó, román stílusú része a 12. századból való, míg kora gótikus emeletei a 13. század második felében épülhettek. A Dóm

 József Attila Tanulmányi és Információs Központ A Szegedi Tudományegyetem 2004-ben átadott oktatási és konferenciaközpontja hat szinten, 25.000 m2 területtel áll a tanulás és ismeretterjesztés szolgálatában. Magyarország első zöld kongresszusi központjában tudatosan odafigyelnek a minél magasabb szintű energiahatékonyságra és a hulladéktermelés visszafogására. Konferenciák, üzleti és egyetemi rendezvények magas szintű lebonyolítását vállalják, 50 főtől 1300 főig. A

Zenélő óra 1936-ban a Szabadtéri Játékok alkalmával szólalt meg először Csúry Ferenc órásmester különleges alkotása. A Dóm főkapujával szemközt álló épület felső szintjén látható zenélő óra a középkori egyetemek szimbóluma. Naponta kétszer, 12:15 és 17:45 órakor megjeleníti az iskolaévet záró ballagást. Ekkor az óralap előtt az egyetemi vezetők és a ballagó diákok alakjai járnak körbe.

Gróf-palota A Tisza Lajos körút egyik meghatározó épülete, Szeged legnagyobb méretű szecessziós stílusú, védett műemléke. 1912-13 között épült, Raichl Jenő Ferenc tervei alapján. Névadója az építtető, Gróf Árpád Márton városi főügyész volt. A három utca által határolt, háromszögletű telken magasba emelkedő, feltűnő tömegű épületet emeltek. Felületformálása igen változatos, oromfalak, erkélyek, beugrók tagolják. Különleges az emeleteket

Reök-palota Magyar Ede építész harmincéves korában, 1907-ben építette meg a magyaros szecesszió példaértékű alkotását, a Reök-palotát. Az építtető, Munkácsy Mihály unokaöccse, Reök Iván vízépítő mérnök volt, ezért a víz lett az épület meghatározó motívuma. Erre utal a hófehér homlokzatot díszítő kék vízililiomok sora, a vízinövények kavargását idéző erkélyrácsok és a falfelületek mozgalmas, hullámzásra emlékeztető változatossága.